Békésszentandrás
A Békés megye nyugati kapujaként ismert nagyközség a Körös folyó holtágának partján fekszik, a 44-es főút szeli ketté. A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve először 1297-ben szerepel oklevélben. A XV. században a Hunyadiak birtokolták, ekkor emelkedett mezővárosi rangra. A falut 1596-ban tatár csapatok égették fel, majd 1698-ra a törökök elleni felszabadító háborúk és egy pestisjárvány teljesen kipusztította lakosságát. 1719-ben települt újjá. 1735-ben innen indult ki Vértessy Mihály bíró vezetésével a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelése. A község neve többször is változott az idők folyamán. A Szentandrás név az utolsó Árpád-házi király, III. Endre nevéhez fűződik, akinek adománylevele három templomot említ, melynek egyike Szent András apostol nevét viselte. A későbbi időkben gyakran említették Körösszentandrás néven is. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Az I. világháború végén az Erdélyből idemenekült Farkas János és felesége honosította meg a szőnyegszövést, s az ő hagyományaikból született a világszerte ismert szentandrási perzsaszőnyeg. A Körösök szabályozásakor a község távolabb került az élő folyótól. 1942-ben Horthy Miklós kormányzó felavatta határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét, mely páratlan látvánnyal fogadja a turistákat. A környék számos lehetőséget nyújt az aktív turizmus - horgászat, vízi sport, kerékpározás, gyalogtúrázás - kedvelőinek. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott, mára már Kondorosig érő Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség jó része bejárható. A település kiemelt rendezvényei a Hunyadi Mátyás Kajak-Kenu Klub által minden nyáron megrendezésre kerülő országos hírű Simon Fiala Emlékverseny, valamint a nyári BIKE-napok és az András Napi Búcsú, amely a rendszerváltás óta a nagyközség napját is jelenti.