A Békés megyei Gyomaendrőd a Hármas-Körös bal partján fekszik. A város külterülete a bal parton részben a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, magassága a tengerszint felett 85 m. A jobb parti térség lényegesen mélyebb fekvésű, 84 méteres magasságával a Körösök menti mélyártér része. A Hármas-Körös végleges, mai arculata az 1879. évi folyammérnöki terv alapján alakult ki. A medrek megkezdett átvágását kibővítették, a töltéseket pedig egymástól hatszáz méter távolságra helyezték át. A tervezett munkálatokat 1894-re fejezték be. A Hármas-Körös gyomaendrődi, különösen annak a Sebes- és Kettős-Köröshöz csatlakozó szakasza a Körös vidék legszebb, legromantikusabb vízpartja. Annak ellenére, hogy mesterséges környezetről van szó, az eredeti Körös parti állat- és növényvilág ide települt át, így híven őrzi az ősi Nagy- vagy Egyesült-Körös hangulatát. A kétoldali árvédelmi töltések távolsága egymástól átlagosan 600 méter, s a hullámtér nagy részét sűrű aljnövényzetű, füves területekkel, tisztásokkal tarkított erdőség borítja. A folyó víztükre mintegy száz méter széles, a víz pedig átlagosan 6 méter mély. Üde színfoltja a városnak a Holt-Körös által körülzárt Erzsébet liget, amelyben az 1958-ban fúrt piactéri kút vizének felhasználásával gyógy- és strandfürdőt létesítettek. Gyomaendrőd azon kevés települések közé tartozik, amely elmondhatja magáról, hogy 16 holtág szeli át. A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik a 17-20 kilóméter hosszan védett Hármas-Körös hullámtere. Az önkormányzat 1996. márciusi döntése szerint a város észak-nyugati, nyugati részén a csejt-pusztai külterület helyileg védett, mert ott található az ősgyepen táplálkozó és költő, szigorúan védett túzok. Gyomaendrőd fiatal település, 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével, de mindkét településrész a legrégibb idők óta lakott. Magyarország régészeti topográfiája szerint a gyomai részen a Hármas-Körös völgyében elsősorban a régi ágak partjain avar és Árpád kori települések nyomait találták meg. A település déli részén - a Maros ősi törmelékkúpjának peremén - igen gazdag késő bronzkori lelőhelyre bukkantak. A Hármas-Körös ásott medrétől északra, a Dévaványára vezető vasútvonal mentén 1961-ben nagy kiterjedésű szarmata kori telepet találtak. Endrőd határában a Körös kultúra jelentős leleteire bukkantak. A város kultúráját számos civil szervezet, alapítvány segíti. A település több nem önkormányzati tulajdonban lévő gyüjteménnyel rendelkezik. (Honti műhely-galéria, Kner Nyomdaipari Múzeum, Endrődi Tájház). A városban igen népszerű a néptánc és a társastánc, 1997-ben Körösmenti Táncegyüttes fennállása 30., a Rumba Táncklub pedig 25. évfordulóját ünnepelte. A város idegenforgalmát elsősorban a Liget Fürdőnek köszönheti, ahol a vendégek a strandolás mellett a gyógyvízben kúrálhatják magukat. A turistáknak a már fentebb felsorolt kultúrális intézmények mellett a műemléki jellegű épületek, emlékművek is sok érdekes látnivalót ígérnek.
