Szabadkígyós község a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található. Vasútállomása a Békéscsaba-Kétegyháza-Bukarest vonalon helyezkedik el, buszközlekedése jó. A megyeszékhelyre 28, Gyulára 6 buszjárat indul naponta. A szántóföldek értéke 22-45 aranykorona közötti. A község határában 4773 hektárnyi természetvédelmi terület található. A szabadkígyósi puszta-amely a Békéscsabától délre elterülő puszták és tanyák világával ismertet meg bennünket-kedvelt kirándulóhelye a környéken lakóknak. Szabadkígyóstól délre terül el a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, benne a "Nagyerdő", a "Kígyósi legelő" és a "Nagygyöp" elnevezésű mozaikos szerkezetű, az Ős-Maros feltöltött folyóágaitól szabdalt szikes löszpuszta, amely ma már ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. Itt halad keresztül a Kígyósi főcsatorna. Különleges tájképi hatásuk mellett a ritka sztyeppnövények menedékei a változatos méretű-leginkább rézkorinak tartott-kurgánok, az úgynevezett kunhalmok. A pusztától délre tanyamúzeum várja a kirándulókat, amely közigazgatásilag Gyulához tartozik.1949-1980 között, míg Békés megyében csökkent a népesség, Szabadkígyóson minden általánosan érvényes tendencia ellenére majdnem megkétszereződött (1419-ről 2738 főre). Ebben az alföldi kistelepülésekre jellemző tendenciában a születések számának növekedése és a pozitív bevándorlási mérleg is szerepet játszik. A 2006 január elsejei adatok szerint a településnek 2863 lakója volt. A Békés Megyei Munkaügyi Központ a községben 1997 végén 135 munkanélkülit tartott nyilván. Szabadkígyóson az óvodát, az iskolát, a művelődési házat és a napközis konyhát is magába foglaló ámk működik. A művelődési ház ad otthont az iskola szakköreinek, a községi könyvtárnak, a civil szervezeteknek és a környék népdalkincsét őrző . napjainkban is aktívan működő Szabadkígyósi Pávakörnek. A pávakör egy évtizednyi múltra tekint vissza. Picéjében ifjúsági klub működik.A munkalehetőségek terén az aktív keresők 80%-a ingázó. Szabadkígyós fejlődésében a fékezőerő a vállalkozások fejletlensége. A községben dolgozó kisiparosok, egyéni vállalkozók száma meghaladja a 100-at. 1998 elején összesen 163 egyéni és társas vállalkozást tartottak nyilván. Szabadkígyóson nem működik mezőgazdasági szövetkezet, de a közigazgatásilag Szabadkígyóshoz tartozó, kárpótlások során magántulajdonba került földekből jelentős területeket bérel az újkígyósi Aranykalász és a Növénytermesztő Szövetkezet.

A település története

A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az első írásos adat azonban csak 1398-ból származik. Ebben az időben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte. 1512-ben Ajtóssyakak köszönhetően békés vármegyéhez csatolták. Amikor a Törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A XVIII. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmai irányították. E család nevéhez fűződik az ókigyósi major kialakítása. Szabadkígyós jelentős nevezetessége a Wenckheim kastély és park, melynek építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ié épült német neoreneszánsz stílusban. A kor neves építészének a nevéhez azonban nemcsak a kastély épületének tervezése és kivitelezése fűződi, hanem a még ma is meglévő magtáré és a családi kriptáé (építője: id. Czigler Antal) is. Az I világháború után az uradalom hanyatlásnak indult. 1924 után csak Wenckheim József maradt a kastélyban két fiával, Dénes Szigfriddel és Krisztiánnal, de 1944-ben ők is elhagyták a birtokot, külföldre menekültek a háború elől. A fiúk édesanyja Dénesi grófnő is a kastélyban élt.1945 tavaszán a Wenckheim kastélyba Szobek András Békés megyei főispán utasítására áttelepítették a Békéscsabai Felsőmezőgazdasági Iskolát, ami körül tangazdaság és gépállomás létesült. Ma Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet, amelyben iskolatörténeti és Wenckheim családtörténeti múzeum látható. Igen fontos kulturális érték. Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. 1950. január 1-je jelentős dátum a közég történelmében. Ekkor vette fel a hajdani Ókígyós a Szabadkígyós nevet.